-
1 ὕδωρ
A ; [dialect] Boeot. [full] οὕδωρ prob. in IG7.3169 (Orchom.):—water, of any kind, but in Hom. rarely of seawater without an epith.,ἄνεμός τε καὶ ὕ. Od.3.300
, 7.277; butἁλμυρὸν ὕ. 9.227
, al., cf. Th.4.26; of rivers, ὕ. Αἰσήποιο, Στυγός, Il.2.825, 8.369, al.; so in Lyr. and Trag.,ὕ, Ἀσώπιον Pi.N. 3.3
;ὕ. τὸ Νείλου A.Supp. 561
(lyr.): freq. in pl. (but only once in Hom., ὕδατ'ἀενάοντα Od.13.109
), Καφίσια ὕδατα the waters of Cephisus, Pi.O.14.1;ῥυτῶν ὑδάτων S.OC 1599
;ὕδασιν τοίς Ἀχελῴου Id.Fr. 271
(anap.): spring-water, drinking-water,οἶνον ἔμισγον καὶ ὕ. Od.1.110
;ἀφυσσάμεθ' ὕδωρ 9.85
;ὕδατα καὶ.. δῖτοι Pl.R. 404a
;πότιμον ὕ. X.HG3.2.19
; ὕ. πίνων a water-drinker, D.6.30, cf. 19.46, Ar.Eq. 349;ὕ. δὲ πίνων οὐδὲν ἂν τέκοι σοφόν Cratin.199
, cf. Aristopho 10.3, Bato 2.9, al.: ὕδωρ κατὰ χειρός water for washing the hands, v. χείρ; φέρτε χερσὶν ὕ. Il.9.171;ὕ. ἐπὶ χεῖρας ἔχευαν 3.270
, Od.1.146, al.;λοέσσας ὕδατι λευκῷ Il.23.282
:—on γῆν καὶ ὕδωρ αἰτεῖν and διδόναι, v. γῆ 1.2b:—a curse was invoked upon those who refused fire (i.e. the right to borrow burning embers) or water or to direct a traveller on his way, Diph.62, cf. X.Oec.2.15:—prov.,ὅρκους ἐγὼ γυναικὸς εἰς ὕ. γράφω S.Fr. 811
, cf. Men.Mon.25;ἐν ὕδατι γράφειν Pl.Phdr. 276c
; ὅταν τὸ ὕδωρ πνίγῃ, τί δεῖ ἐπιπίνειν; if water chokes, what more can be done ? of a desperate case, Arist.EN 1146a35, cf. .2 rain-water, rain,ὅτε λαβρότατον χέει ὕ. Ζεύς Il.16.385
;ὗσαι ὕδατι λαβροτάτῳ Hdt.1.87
;ἐγίνετο ὕ. ἄπλετον Id.8.12
;πολύ Th.6.70
, D.59.99;ὕ. ἐπιγενόμενον πολύ X.HG1.6.28
;τὸ ὕ. τὸ γενόμενον τῆς νυκτός Th.2.5
, cf. Hdt.8.13: more definitely,ὕδωρ ἐζ οὐρανοῦ X.An. 4.2.2
, Aristid.Or.50(26).35 (but ἐζ οὐρανοῦ is a gloss in Th.2.77): pl.,ὕ. ὄμβρια Pi.O.11(10).2
; τὰ Διὸς, orπαρὰ τοῦ Δ., ὕ. Pl.Lg. 761a
, 761b;τὸ ἐκ Διὸς ὕ. Thphr.HP2.6.5
; καινὸν ἀεὶ τὸν Δία ὕειν ὕδωρ, ὕδωρ τὸν θεὸν ποιῆσαι, Ar.Nu. 1280, V. 261 (lyr.), cf. Thphr.Char.3.4: abs.,ἐὰν πλείω ποιῇ ὕ. Id.CP1.19.3
: κεραύνια ὕ. thunder-showers, Plu.2.664f;ὕ. πολλά, συνεχέα μαλθακῶς Hp.Epid.1.1
.4 in the law-courts, τὸ ὕδωρ was the water of the water-clock ([etym.] κλεψύδρ), and hence the time it took in running out,ἂν ἐγχωρῇ τὸ ὕδωρ D.44.45
;οὐχ ἱκανόν μοι τὸὕ. Id.45.47
; ἐν τῷ ἐμῷ ὕ., ἐπὶ τοῦ ἐμοῦ ὕ., in the time allowed me, Id.18.139, 57.61; οὐκ ἐνδέχεται πρὸς ταὐτὸ ὕ. εἰπεῖν one cannot say (all) in one speech, Id.27.12;τὸ ὕ. ἀναλῶσαι Din.2.6
;πρὸς ὕ. σμικρὸν διδάζαι Pl.Tht. 201b
;ἐν μικρῷ μέρει τοῦ παντὸς ὕ. D.29.9
; ἐπίλαβε τὸ ὕ. stop the water (which was done while the speech was interrupted by the calling of evidence and reading of documents), Id.45.8;ἐγχεῖται τὸ μὲν πρῶτον ὕ. τῷ κατηγόρῳ.., τὸ δὲ δεύτερον ὕ. τῷ φεύγοντι Aeschin.3.197
; ἀποδιδόναι, παραδιδόναι τινὶ τὸ ὕ., to give him the turn of speaking, Id.1.162, Din.1.114.5 generally, liquid,ὕδατος εἴδη τὰ τοιάδε· οἶνος, οὖρον, ὀρός Arist.Mete. 382b13
, cf. Hp.Cord.12.II part of the constellation Aquarius, Arat.399.2 a name for the winter solstice, Paul.Al.A.4.III Ὕδατα, τά, as the name of places with hot or mineral waters, Ὕ. Σέζτια, Lat. Aquae Sextiae, Ὕ. Νεαπολιτανά, etc., Ptol.Geog.2.10.8, 3.3.7, etc. [[pron. full] ῠ by nature,ὕ?ὕδωρXδωρ Il. 18.347
, al. (usu. with ὕ?ὕδωρX when not at end of line),ὕ?ὕδωρXδατος 16.229
, al.,ὕ?ὕδωρXδατι Od.12.363
, al.,ὕ?ὕδωρXδατ' 13.109
, and so always in [dialect] Att. (exc. sts. in dactylic verse, Ar.Ra. 1339); Hom. freq. has ὕ ¯ δωρ (always at end of line exc. in phraseΣτυγὸς ὕδωρ Il.15.37
), alsoὕ ¯ δατος Il. 21.300
, 312, Od.5.475,ὕ ¯ δατι Il.23.282
, Od.22.439; later [dialect] Ep. admits ὕ ¯ δωρ more freely, A.R.4.601, so that we find [pron. full] ῡ in the second half of the foot in h.Cer. 381, Batr.97, A.R.4.290, etc.; also in Alc.Supp.11.8.] (Cf. Skt. udán-, gen. udn-ás 'water', OE. woeter, O Norse vatn; I.-E. u(e)d- with suffix r alternating with n (ὕδ-ṇ- τος): cogn. with Skt. u-ná-t-ti (root ud-), [ per.] 3pl. u-n-d-ánti 'moisten', cf. Lat. unda.) -
2 ὕδωρ
ὕδωρ, τό, gen. ὕδατος, dat. ep. auch ὕδει, Hes. O. 61, wozu Callim. fr. 466 den nom. ὕδος gemacht hat (ὕω), das Wasser, eigtl. Regenwasser, wie Il. 16, 385 u. Pind. οὐρανίων ὑδάτων ὀμβρίων, παίδων Νεφέλας, Ol. 10, 2; u. so auch später, ὗσαι ὕδατι Her. 1, 87; γίγνεται, ἐπιγίγνεται ὕδωρ, 8, 12. 13; τὸ ὕδωρ τὸ γιγνόμενον τῆς νυκ τός, Thuc. 2, 5, vgl. 4, 75; τῶν ἐκ Διὸς ὑδάτων, Plat. Legg. VI, 761 a; τοῖς Διὸς ὕδασι χρώμενος, Critia. 113 e; auch ὑδωρ ἐξ οὐρανοῠ πολὺ ἦν, Xen. An. 4, 2, 2; vgl. Thuc. 2, 77; Arr. An. 3, 3, 6; dah. Ζεύς od. ὁ ϑεὸς ποιεῖ ὑδωρ, macht Wasser, läßt regnen, Ar. Vesp. 261; u. absol. ὕδατα ποιεῖ, es macht Wasser, regnet, Theophr.; ὕδατα ἀστραπαῖα, Gewitterregen, Plut. Symp. 4, 2, 1. – Quell- u. Flußwasser; Καφισίων ὑδάτων, Pind. Ol. 14, 1; Διρκαίων, P. 9, 88, wie Aesch. Spt. 289 u. sonst; – Meerwasser; πλατὺ ὕδωρ, Her. 2, 108; ἁλμ υρόν, Thuc. 4, 26; – ganz allgemein, im Ggstz von γῆ, Aesch. Suppl. 23 u. A.; – τὸ κατὰ χειρὸς ὕδωρ, Waschwasser (= χέρνιψ). zum Waschen der Hände vor der Mahlzeit, Ar. Vesp. 1216, vgl. Av. 464. – Sprichwörtlich ἐν ὕδατι γράφειν, Plat. Phaedr. 276 c; καϑ' ὕδατος γράφειν, Luc. catapl. 21. – In der Vbdg ἐν ὕδατι βρέχεσϑαι, Her. 3, 104, für Schweiß, unser »wie aus dem Wasser gezogen sein«. – Bei den att. Rednern bes. das Wasser der Wasseruhr, wonach dem vor Gericht Sprechenden die Zeit zugemessen wurde; dah. πρὸς τὸ αὐτὸ ὕδωρ εἰπεῖν, in derselben Redezeit vortragen, Dem. 27, 12; πᾶν ὕδωρ ἀναλώσωμεν, Din. 2, 6; τὸ ὕδωρ τοῖς ἄλλοις κατηγόροις παρόλλυμι, 1, 114; ἐν μικρῷ μέρει τοῦ παντὸς ὕδατος, in einem kleinen Theile der ganzen Redezeit, Dem. 29, 9; ἐν τῷ ἐμῷ ὕδατι, in der mir durch die Wasseruhr zugemessenen Zeit, 18, 139; ἐὰν τὸ ὕδωρ ἐγχωρῇ, wenn die Zeit ausreicht, 44, 45; Plat. sagt κατεπείγει γὰρ ὕδωρ ῥέον, Theaet. 172 d, πρὸς ὕδωρ σμικρόν 201 b. – Den plur. ὕδατα hat Hom. nur Od. 13, 109; bei den Folgdn, wie Her. 4, 140, häufiger, von allen großen oder fließenden Gewässern. – [Υ wird von Hom. an in der Hebung des Hexameters in allen Casus häufig lang gebraucht, u. so auch in den abgeleiteten Wörtern, bei den Att. ist es aber wieder kurz.]
-
3 ὕδωρ
ὕδωρ, τό, das Wasser, eigtl. Regenwasser; Ζεύς od. ὁ ϑεὸς ποιεῖ ὑδωρ, macht Wasser, läßt regnen; absol. ὕδατα ποιεῖ, es macht Wasser, regnet; ὕδατα ἀστραπαῖα, Gewitterregen; Quell- u. Flußwasser; Meerwasser; τὸ κατὰ χειρὸς ὕδωρ, Waschwasser (= χέρνιψ). zum Waschen der Hände vor der Mahlzeit; ἐν ὕδατι βρέχεσϑαι, für Schweiß, unser 'wie aus dem Wasser gezogen sein'; das Wasser der Wasseruhr, wonach dem vor Gericht Sprechenden die Zeit zugemessen wurde; dah. πρὸς τὸ αὐτὸ ὕδωρ εἰπεῖν, in derselben Redezeit vortragen; ἐν μικρῷ μέρει τοῦ παντὸς ὕδατος, in einem kleinen Teile der ganzen Redezeit; ἐν τῷ ἐμῷ ὕδατι, in der mir durch die Wasseruhr zugemessenen Zeit; ἐὰν τὸ ὕδωρ ἐγχωρῇ, wenn die Zeit ausreicht; von allen großen oder fließenden Gewässern -
4 ἐγχωρέω
A give room to do a thing, allow, ὁ χρὁνος οὐκ ἐγχωρεῖ, c. inf., Lys.26.6, X.Eq.12.13: abs., ὅσον ἐνεχώρεε ἡ δεκάτη so far as the money allowed her to go, Hdt.2.135; ἂν ἐγχωρῇ τὸ ὕδωρ (i.e. the water-clock), D.44.45.2 ἐγχωρεῖ, impers., there is time, it is possible or allowable, c. dat. pers. et inf.,ἐ. αὐτῷ εἰδέναι Antipho 1.7
, cf. 5.90, Pl. Prt. 321d, X.HG2.3.16, etc.;οἷς ἐ. ὑβρισταῖς εἶναι Lys.24.15
: also abs., ἔτι ἐ. there is yet time, Pl.Phd. 116e;οὐκέτ' ἐγχωρεῖ D.4.41
; = ἐνδέχεται, Arist.APr. 25b10, al.;ἐφ' ὁπόσον ἂν ἐγχωρῇ D.H.Comp.6
;ἐγχωροῦν ἐστί Paus.3.24.11
; κατὰ τὸ ἐγχωροῦν as far as possible, Paul. Aeg.6.99.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἐγχωρέω
-
5 ἐγ-χωρέω
ἐγ-χωρέω, Raum geben, gestatten; ὅσον ἐνεχώρεε ἡ δεκάτη οἱ Her. 2, 135; ἐὰν ἐγχωρῇ τὸ ὕδωρ, die Wasseruhr, die Zeit, Dem. 44, 45; Xen. Equ. 12, 13 ὁ χρόνος ἐγχωρεῖ ἀποστρέψαι. Gew. imperf. ἐγχωρεῖ, es geht an, ist möglich, B. A. 95, = ἐνδέχεται; τινί, Antiph. 1, 7; τινὶ ὑβριστῇ εἶναι Lys. 24, 15; im Ggstz von οὐ προςήκει, Plat. Legg. XI, 916 e u. öfter; τινί – εἰδέναι Rep. III, 403 e; mit acc. c. inf., Soph. 264 d Rep. III, 408 e; ἔτι ἐγχωρεῖ, noch ist es Zeit, Phaed. 116 e; vgl. Xen. Hell. 2, 2, 21.
-
6 εγχωρεω
допускать, позволять(ὅ χρόνος οὐκ ἐγχωρεῖ ποιεῖν τι Lys.)
ἐὰν ἐγχωρῇ τὸ ὕδωρ Dem. — если позволит время (см. ἐγχέω 1):преимущ. impers. ἐγχωρεῖ Her., Lys., Xen., Plat., Arst., Plut. — (воз)можно;ἔτι ἐγχωρεῖ Plat. — еще возможно, есть еще время -
7 ἐγχωρέω
ἐγ-χωρέω, Raum geben, gestatten; ἐὰν ἐγχωρῇ τὸ ὕδωρ, die Wasseruhr, die Zeit. Gew. imperf. ἐγχωρεῖ, es geht an, ist möglich; ἔτι ἐγχωρεῖ, noch ist es Zeit
См. также в других словарях:
ύδωρ — το / ὕδωρ, ατος, ΝΜΑ, και ὕδρω, και βοιωτ. τ. οὕδωρ και μτγν. ὕδος, Α (στην νεοελλ. λόγιος τ.) το νερό 2. φρ. α) «γην και ύδωρ» βλ. γη β) «ύδατος και γης απαγόρευσις» (στην αρχ. Ρώμη) μορφή εκούσιας εξορίας ενός εγκληματία στον οποίο απαγορευόταν … Dictionary of Greek